Ha a cím nem tette volna mindenki számára egyértelművé, a két ünnep közötti idszak egy kibaszott punnyadási szakasz. Sajnos. Mert már kibaszottul unom. Olyannyira unom néha a fejem, hogy majdnem kiolvastam egy 700 oldalas könyvet pár nap alatt, valmint önként elmentem vássárolni. Reggel! Ugye ugye. Komolyodik a helyzet. És az a tehetetlenség mind arra vezethető vissza, hogy egy bizonyos személy, akivel olyan szivesen beszélék, sohasem elérhető. És emiatt olyan kurvára elhagyatottnak érzem magam. De minek is nyavajogjunk ilyenkor a szeret és a detox ünnepei között.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.