Csütörtökön meglátogattam a méltán híres soproni Volt Fesztivált. Magára a rendezvényre egyedül mentem ki, de ott találkoztam több ismerősömmel is, akik jó szívvel fogadtak és kicsit kirugtunk a hámból. De elötte még amint négy körül beértem, rohantam a jogosan a Nagyszínpadra tett Beatrice koncertre. Megérte sietni. Ennél jobbat kezdésnek nem is álmodhattam volna. Nagy Feró tényleg kitett magáért. A jobbnál jobb számok és szólók közt elvetemült szövegeivel szórakoztatta a nagyérdemüt. Pár szám után az emberáradat nagyjából betöltötte a teret, aminek én nagyon örültem. Még szerencse, hogy egy ilyen zenekar a mai korban meg tud tölteni egy Nagyszínpadot. Ezzel nem a Ricét akarom lealacsonyítani, mivel imádom, hanem az átlag magyar célközönséget. És én tényleg nagyon örülök annak, hogy ekkorát tévedtem és rengetegen kiváncsiak voltak rá. Persze én az egészet az első sorból élveztem :D. Mikor már eléggé be voltam állítva és vagy egy órát bolyongtunk céltalanul a fesztivál területén, besurrantunk a Kiscsillag koncertre. Azt gondoltam itt már tényleg nem érhet meglepetés, többször voltam már koncertjükön. Ismét tévedtem. Az első sorokban meglepően heves pogóba ütköztem. Be is álltam amíg ki nem fuladtam. Bevallom ehhez az is hozzájárult, hogy ott ahol először álltam, volt egy csaj aki kurva idegesítő hangon ordibálta a fülembe a dalszöveget és ezzel tönkretett mindnent. Kiscsillag után elváltam a haverjaimtól és elkezdtem keresni az MTV poprock Arénát, amit perszehogy nem találtam meg. Aztán odajött hozzám egy csaj, hogy nemtudom e hogy merre van az előbb említett helyszín. Mondtam neki, hogy sajnos nem, de én is azt keresem.Felajánlotta, hogy keressük együtt és rövid időn bellül meg is találtuk és bejutottunk a Depresszió koncertre. Nagy kár, hogy lekéstük a felét, de a legjobb részhez még így is odaértünk. Ugyanis az egyik szám alatt a Halász Feri kettéválasztotta a tömeget és egymásnak rohantatott minket vad pogózás közepette. Hihetetlen élmény volt. Mikor vége volt rohantam tovább a Tankcsapda koncerthez és megint jó előre furakodtam. Igaz, hogy várni kellet vagy 20 percet de megérte. A Tcs az a zenekar, amelyikben sosem tudok csalódni. Tudtam mit kapok tőlük és ők maximálisan a képembe üvöltötték ezt. Egyetlen probléma volt az egésszel és az a pogó. Azon bellül is az, hogy két méteres kigyúrt faszikkal kellett verekednem ami kicsit sem a súlycsoportom. De álltam a sarat egy darabig. Egy újabb fantasztikus koncertélménnyel gazdagodtam és magamban sikeresen zárat le a napot :D És kurvára boldog vagyok, hogy ott lehettem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.